Avassuk fel A náci megszállás áldozatainak emlékművét!

„Az ártatlan áldozatok százezreinek emléket állítani nemcsak helyes dolog, de erkölcsi természetű kötelesség is. Ez a műalkotás erkölcsi szempontból, gesztusrendszerének történelmi tartalmát tekintve pontos és makulátlan” – írta Orbán Viktor miniszterelnök az emlékműről kialakult vita apropóján, még a tavasszal. A disputa részletei, illetve kimenetele közismert. Végül a kormány, az emlékmű céljának vélt, vagy szándékos félreértése miatt olyan politika nyomás alá került; illetve egy jól szervezett szélsőséges baloldali érzelmű kisebbség, profán aktuálpolitikai célokat követve olyan hangos botrányt kavart az emlékezés lehetősége körül, hogy a szobor hivatalos felavatása elmaradt.
 
Szarka István magyar állampolgár egy bátor kezdeményezéssel kereste meg a CÖF-öt, illetve más civilszervezeteket, hogy emeljék fel a hangjukat és gyűjtsenek támogatói aláírásokat azért, hogy A német megszállás áldozatainak emlékművét hivatalosan is felavathassuk. Kérjük továbbá a bűnüldöző hatóságoktól, hogy az emlékművet meggyalázó huligánok ellen határozottan, a törvényeknek megfelelően lépjenek fel.
A hírportálunk kiadója az Oikosz Alapítvány nyíltan csatlakozik a felhíváshoz, s minden jogi, illetve rendelkezésére álló anyagi-szellemi eszközével támogatja annak céljait.
Írja alá Ön is, ha egyetért!
Alább olvasható Szarka István levele:
A szobor ügy.
Előre kell bocsátanom, hogy a szobor felállításának időpontja, helye, lehet vita tárgya, de az egyes ellenzéki személyek, és ezek által felheccelt csoportocskák cselekedetei – nem a vélemény nyilatkozatokra gondolok – az általuk is hangoztatott liberalizmussal nem egyeztethetőek össze, de még nem is demokratikusak.
Képzeljük el, hogy bármelyik európai országban, a törvényesen, a nemzeti tragédia emlékére készült alkotás felállítását, egy azon országban élő, magukat a nemzethez tartozónak valló pár ezer ember, fizikailag akadályozná, a felállítás után pedig meggyalázná?! Mi történne ott?
Amikor egy- két agyament kamasz, izraelita temetőben, sírokat rongál, a tettet a társadalom nagy része súlyosan elítéli, és a hatóság, nagyon helyesen, szigorúan eljár a tettesekkel szemben. Amikor a szintén a Szabadság téren felállított szovjet „felszabadítási” emlékművet, ami valójában a szovjet megszállásra emlékeztet, és a magyar emberek millióit sérti, valakik kissé megrongálták, egyes kisebbségben lévő elemek felháborodása mellett, a hatóság szintén szigorúan eljárt.
És most, a náci megszállás minden magyarországi áldozatának emlékére felállított emlékművet, következmények nélkül, lehet gyalázni, megrongálni! (Érdekességként megjegyzem, hogy azok az emberek, akik állandóan azt kérik számon a többségtől, hogy őket kirekesztik a magyarságból, nem a nácikat ábrázoló sast, hanem az áldozatokat szimbolizáló Gábriel arkangyalt gyalázzák meg!)
Ezzel kapcsolatban két kérdésem, egy megjegyzésem és egy kérésem, (követelésem) van:
 
1. A civil szervezetek ez ellen a gyalázat ellen miért nem tiltakoznak?
2. A hatóságok miért nem járnak el törvényesen a garázdaság, a kegyeleti jelkép meggyalázása ellen?
Megjegyzésem: A kormány, és a valódi civil szervezetek állandóan fellépnek az EU által alkalmazott kettős mércével szemben. Ez esetben láthatólag, mind a kormány, mind a civil szervezetek ITTHON a magyar nemzettel szemben alkalmaznak kettős mércét. Miért?
Kérésem: Az általad vezetett civil szervezet, ill. szervezetek szervezzenek demonstrációt az emlékmű mellett, ha kell fizikai megvédésére, a hatóságok pedig, a törvény erejénél fogva, járjanak el a garázdákkal szemben!
A kormánynak erőt kell felmutatni, és az EMLÉKMŰVET FEL KELL AVATNI!!! A meghátrálás, meghunyászkodást jelent, az elenyésző kisebbségnek pedig a győzelmet. A kisebbségnek jogai vannak, de nem félemlítheti meg a többséget!!! RENDNEK KELL LENNI! Minél engedékenyebb a kormány, az ellenzék annál arrogánsabb, és követelődzőbb.
Példa: Régi, de tanulságos történet, hogy az 1990. év őszi taxis sztrájk azért nem tudta megbuktatni az Antall kormányt, mert a spontán szerveződött ellentüntetés ezt megakadályozta, a kormány akkori tehetetlensége ellenére!
Az elmúlt években a békemenetek demonstrációikkal többször sikeresen megvédték a polgári kormányt, és politikáját. Az emlékmű esetében is ezt kell tenni!
Az emlékmű felavatásának reményében, üdvözlettel:
Szarka István