5209 aláíró! A szellemi honvédők levele Rui Tavareshez

Ön úgy látja, hogy nekünk nincs hazánk, mert nincs jogunk. Mi úgy látjuk, hogy Ön nem győződött meg annak tényszerűségéről, amit hazánkról állít, mert Ön helyett „titkos kéz rajzol”. Nekünk van hazánk, van jogunk, amit csak akkor vehetnek el tőlünk, amennyiben az Ön javaslata elfogadásra kerülne. Ebben az esetben ugyanis az az akarat, amelyet Ön képvisel, megvonná hazánktól mindazt a jogot, amelyet a kétharmados választási győzelem után a demokratikusan választott, legitim magyar parlament jogszabályi hatalomgyakorlásával biztosított a számunkra – olvasható a szellemi honvédők tartalmi javaslatai alapján Csizmadia László és Bencze Izabella által Rui Tavares, a jelentésében hazánk ellen súlyos szankciókat követelő portugál zöldpárti európai parlamenti képviselőnek írt levelében, amelyet a PolgárPortál teljes terjedelmében közöl.

Tisztelt Tavares Képviselő Úr!

Magyarország és a Kárpát-medence két legnagyobb civil szervezete, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Együttműködési Tanácskozás (CET) felhívására – a világ különböző pontjairól – a magyar nemzetet képviselő, és a nemzet ügyét magának valló – közel 5000 ember csatlakozott szellemi honvédő mozgalmunkhoz, amelynek egyik célja, hogy megvédje országunkat az alaptalan, különböző érdekektől vezérelt nemzetközi támadások ellen. A csatlakozók nevében a napokban levelet írtunk Barroso elnök úrnak is, s ezúttal Önnek címezzük levelünket a hazánkat érintő jelentéstervezete kapcsán.

Tavares Képviselő úr!

Úgy illene, hogy megköszönjük aggódását a magyar jogbiztonság és jogállamiság védelme okán. Ám köszönetet mégsem mondhatunk, csupán felháborodásunknak adhatunk hangot, hiszen Ön jelentéstervezetében olyan állításokat fogalmaz meg, amelyeknek – a tények alapján – a valósághoz aligha van köze.

Honnan tájékozódott Ön, hogy kellő jogalapot érezzen annak a véleményének a megfogalmazására, miszerint az új Alaptörvényünk megalkotása előtt nem volt párbeszéd? Ezzel szemben a valóság az, hogy a nyilvánosan nyomon követhető tények szerint 2010 július 20-tól kezdődött az előkészítő munka, amelyben mindenki kifejthette véleményét, leírhatta javaslatait a Parlament honlapján keresztül az Alaptörvény tervezetével kapcsolatban. (Jelen levél szerzői között is van olyan állampolgár, akinek a véleményét a jogalkotó figyelembe vette.) Az Alaptörvényt 2011. április 25-én közölte a magyar hivatalos közlöny, így egyszerűen kiszámítható, hogy a párbeszéd hosszú hónapokig tartott. Persze valóban nem volt párbeszéd azokkal, akik nem akartak párbeszédet folytatni a jogalkotóval.

Mikor olvasta el Ön figyelmesen a magyar médiatörvényt? Valószínűleg soha, mert ha elolvasta volna, láthatta volna, hogy semmilyen formában nem lehet mérvadó az az elvárása, hogy legyenek kötelező jogi eljárások a közmédia, vagy a Médiatanács vezetőinek kiválasztása, kinevezése kapcsán. Tájékoztatjuk Önt, hogy részletes, kötelező jogi eljárásokat tartalmaz a médiatörvény, sőt a korábban már közölt uniós elvárásoknak megfelelő módosítása 2013 áprilisában hatályba is lépett.

Miből vonta le azt a következtetést Képviselő úr, hogy az Alkotmánybíróság nem tudja betölteni alkotmányvédő szerepét? Az Alkotmánybíróság oly módon védi az Alkotmányt, hogy néha a parlament nem tudja betölteni közhatalom-gyakorló szerepét. S az is tény, hogy az Alkotmánybíróság jogköre a rá vonatkozó módosítást követően – a korábbiaktól eltérően más típusú ügyekben – kifejezetten megnőtt.

Ön szerint a nemzeti konzultáció komolytalan volt. Tisztelt Képviselő úr! Az Ön hazájában, vagy bármelyik uniós országban találkozott már olyan konzultációval, amelyben nem csupán az állampolgárok képviselőit,hanem közvetlenül a több millió állampolgárt szólította meg személyesen a kormány? Valószínűleg nem. Állampolgárok milliós nagyságrendben vették komolyan a magyar kormány megkeresést, s a nemzeti konzultáció révén megerősítették a kormányt, hogy azon az úton jár, amelyet a kétharmados többség kijelölt a számára. Csak azok állíthatják, hogy komolytalan volt a nemzeti konzultáció, akik nem akartak egyetérteni a kormánnyal. Nem lehet, hogy Ön – személyes tapasztalatok hiányában – ilyen nemzettársainktól kapja az információkat?

Természetesen az általunk jelzett bármely témában – amennyiben igényt tart rá – a részletes jogszabályi hivatkozások nevesítésével szívesen állunk rendelkezésére. Úgy gondoljuk, hogy a több oldalról beszerzett információ Önt is közelebb vihetné az igazsághoz, és nem kellene a későbbiekben elismernie, hogy tévedett. Ennek okán a jelentéstervezet nem Magyarországra, hanem annak megfogalmazójára fog rossz fényt vetni.

Ön a legnagyobb nemzeti költőnkre hivatkozott jelentéstervezete ismertetésekor. Petőfi Sándor azon idézetére, amely szerint: „Haza csak ott van, hol jog is van…” Képviselő úr! Nekünk van hazánk, van jogunk, amit csak akkor vehetnek el tőlünk, amennyiben az Ön javaslata elfogadásra kerülne. Ebben az esetben ugyanis az az akarat, amelyet Ön képvisel, megvonná hazánktól mindazt a jogot, amelyet a kétharmados választási győzelem után a demokratikusan választott parlament jogszabályi hatalomgyakorlásával biztosított a számunkra. Amennyiben az Ön álláspontja érvényesülne, valóban megszűnne hazánkban a jog és megszűnne a szuverenitásunk. Ne legyenek kételyei Képviselő úr, ezt a magyar nemzet és a magyar állampolgárok többsége nem hagyja! Biztosak vagyunk benne, hogy Ön sem kívánja ezt hazánknak.

Ön hivatkozott a mi Petőfinkre, mi hivatkozunk az Ön országának nagyszerű költőjére, Fernadno Pessoa-ra. Pál Ferenc fordításában – igaz, más témában – azt írja a költő Elemzés (Análise) című versében: „Így, hogy Téged nem…lát szemem, a benyomás képzetét hazudom…”. Ön úgy látja, hogy nekünk nincs hazánk, mert nincs jogunk. Mi úgy látjuk, hogy Ön nem győződött meg annak tényszerűségéről, amit hazánkról állít.

Mi egyszerű, hazánkat szerető állampolgárok vagyunk, míg Ön elvileg hatalommal bíró uniós képviselő. Ugyanakkor mindnyájan tudjuk, hogy a képviselők – jogállamban, és jogállami keretek között működő államszövetségben – az egyszerű állampolgárok akaratából kerülhetnek csak a hatalom közelébe. Ez a tény az Képviselő úr, amiért egyenrangúság kapcsán elvárjuk Öntől, hogy jelentéstervezetét bírálja felül, a tényeknek megfelelően módosítsa, vagy vonja vissza, és téves állításaiért kérjen elnézést azoktól a magyar állampolgároktól, akik az Ön születési idejének dátumakor a legsötétebb jogállamiság-nélküliségben élték megnyomorított életüket már 27 éve, és még 17 évig. Ezek az állampolgárok jól tudjáka kommunista diktatúra jóvoltából, hogy mit jelent a jogállamiság hiánya. Ezért nem fogjuk hagyni, hogy a mostani jogállamiságunkat esetleges hatalmi célok elérésének érdekében homályos forrásokból származó, hamis állításokkal külföldről próbálják megdönteni.

Magyarország kifejezetten elkötelezett a klasszikus európai értékek és az alapító atyák Európai Uniója mellett, ezért állampolgárai elvárják, hogy azok a képviselők, akik az állampolgári akaratot hivatottak a hatalomban képviselni, csak azt tegyék, és ne a „benyomás képzetét hazudják”.

Üdvözlettel

Ötezer szellemi honvédő magyar állampolgár nevében

Csizmadia László, a Szellemi Honvédelem Mozgalom életre hívója, a CÖF alapítója és Bencze Izabella, a CÖF alapítója

Itt csatlakozhat a levél aláíróihoz:  

Aláírók